IRODALOM TÉTELEK

    Radnóti Miklós eclogái

    Radnóti Miklós 1909-ben született Budapesten zsidó családban, apja Glatter Jakab, anyja Grósz Mária, aki belehalt a szülésbe. Később apja is meghalt és nagybátyja vette gondozásába. A csehországi kereskedelmi főiskolán tanult majd 21 évesen a szegedi egyetem magyar szakán. Diáktársaival itt hozták létre művészeti kollégiumukat. A történelem azonban keresztülhúzta minden számítását ugyanakkor pedig kiteljesítette költészetét. Osztozni akart népe sorsában, így munkatáborokba került. 1944-ben Abda határában lőtték agyon. Később a tömegsír feltárása közben találták meg nála a „bori noteszt”, ahonnan számos ismert versét (Razdlegnicák, Erőltett menet) megismerhettük. Költészetének szakaszai: Radnóti költészete az idill és a tragikum ötvözete. Az idillt a derű és a boldogság kifejezése adja, de általában csak vágy és emlék formájában jelenik meg. • pályakezdés (1935-ig): a korai verseken a szimbolizmus, az impresszionizmus és a Nyugat első nemzedékének hatása érezhető, majd avantgárd verseket alkot, melyek tárgykörei: • idilli táj • pogány életöröm • szerelem • a költői én keresi önmagát Kötetei: Pogány köszöntő, Újmódi parasztok éneke, Lábadozó szél • II. szakasz (1935-39): stílus és szemléletváltás jellemző. Megjelenik és végigkíséri költészetét a szorongás, halálfélelem, veszélyeztetettség és fenyegetettség érzése, melynek következtében elkomorodik költészete. A félelem valós oka a történelmi helyzetben keresendő (zsidó származás, világháborús munkaszolgálat). Radnóti számára a költészet a szellemi ellenállás fegyvere, az emberi értékek őrzője. A korszak jelentős verse a Járkálj csak, halálraitélt. Az eclogák Theokritosz ókori görög költő írt először olyan verseket, melyek a természetről és a pásztorok életéről szóltak. Ezeket nevezzük idilleknek (görögül képecske). A műfajt Vergilius átvette és megújította és megjelent 10 versből álló gyűjteményes kötete, az Eclogae (válogatott versek, szemelvények) – ettől kezdve nevezzük a műfajt eclogának. Jellemzői: • idilli tájbemutatás • pásztori téma • párbeszédes forma • hexameteres 1937-ben Radnótit felkérték, hogy vegyen részt Vergilius eclogáinak magyarra fordításában. Alkalmasnak találta a műfajt arra, hogy saját belső lelki világát és haláltudatát megjelenítse. 1938-44-ig elkészült 8 darabos eclogaciklusa, melynek előhangja a Száll a tavasz c. vers. Nemcsak átvette, de meg is újította a műfajt: • tragikummal telítette • a háború borzalmai közepette az emberi méltóság és a művészet szellemi erejének őrzői • lassan elhagyja a párbeszédes formát, a pásztori témát és a hexametereket • háborús idilleknek nevezhetők Hetedik ecloga Ebben az eclogában már nem követi a vergiliusi mintát: • eltűnnek a pásztorok • nincs idilli tájbemutatás • a párbeszédnek is csak nyomait találjuk : az E/2 megszólítás megmaradt, de a nagy tér- és időbeli távolság miatt választ nem várhat Témája: keserű életképet fest a munkatáborokban élők mindennapjairól illetve önarcképet ad Szervező elve: valóságsíkokat váltakoztat • múlt és jelen • tábor és otthon • álom és valóság Szerkezete: I. vsz.: esteledik és a sötétben láthatatlanná válik a tábort körülvevő szögesdrótkerítés. Az alvó foglyok álmukban szabaddá válnak, de mindez csak illúzió és ilyenkor legalább hazaindulhatnak, a költő azonban virraszt II. vsz.: pontosan megadja a helyszínt – Szerbia. Az otthon álombeli képe aggódással telik meg: • létezik-e még az ország • áll-e még a házuk • érdemes-e verset írni • megértik-e majd a műveit III. vsz.: a költői kötelességteljesítés erkölcsi parancsait a táborban sem felejtette el – a sötétben hernyóként araszol a papíron, tehát minden barbárság ellen küzd a szellem és a művészet erejével. A külvilágról a foglyok semmit sem tudnak IV. vsz.: álom és valóság ellentétére épül, minden fogoly a szabadságra vagy a végre vár • a rabság vége (ez lenne a csoda) • az élet vége V. vsz.: az álmodozásnak a rideg valóság vet véget - a virrasztó költő a holdfényben újra látja a szögesdrótkerítést és az őrszemeket. Tudatosul benne megalázott helyzete, ezért újra állatnak nevezi magát VI. vsz.: sokadszorra ismétli az alszik a tábor tagmondatot – hangsúlyozza, hogy a többi fogoly legalább álmában felszabadul. Az eclogát egyszerű szerelmi vallomás zárja Sokáig élt az a nézet, hogy az elveszett 6. ecloga a Töredék c. vers lenne. A feltételezés oka, hogy ugyanolyan világképet ad, mint a 7. és 8. ecloga. Radnóti költészetének összefoglalása Ez az erkölcsi tartás példája lett. Versei a háborúban elszenvedett megaláztatások dokumentumai, melyekben saját személyisége megmentésére törekedett. A barbársággal tehát a szellem és a művészet erejével szegül szembe. Ötvözi az idillt és a tragikumot. A kezdeti avantgárd hatások után hétköznapi példák segítségével leképezi a háború borzalmainak valóságát.

    LETÖLTÉS